Történet

    A kastély története a XVIII. századtól napjainkig

    A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el. (1. kép)

    Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.

    Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

    Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almásy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély. (2. és 3. kép)

    A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almásyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almásy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával. (4. kép)

    Gróf Almásy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almásy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.

    1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almásy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)

    A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

    Kastély ismertetése

    A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott.

    A feltehetően később épített bővítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszerű vidéki kúriának épült, melynek kiemelkedő dísze az ablakokat védő míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos, virágládás terasz és az udvar felőli íves oldalhatárú lépcsők a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal.

    A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.

    A második világháborút követően az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tetőt is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évtől irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tetőzet nagy részét 1984. évben megerősítik (síkba állítják) és a héjazatott felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek. (6. kép)

    A termelőszövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejétől a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védendő műemléknek nyilvánította.

    Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. Az épületektől Keletre eső park területet (9730/3 Hrsz.) az Önkormányzat 1991. évben kapta meg. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet.

    A Gyulavári Kastély tulajdonosai

    1698-1732 Lőwenburg János Jakab
    1732-1741 gr. Gaisruck Antal
    1741-1776 gr. Andrássy Zsigmond
    1776-1793 gr. Andrássy György
    1793-1840 gr. Almásy Ignác
    1840 gr. Almásy Alajos
    1898-1933 gr. Almásy Dénes
    1933-1948 gr. Almásy Jeanne
    1948-1995 TSz. Tulajdon
    1995-2004 Gyula Város Önkormányzata
    2004 Körös-Maros Alapítvány