Megújuló energiaforrásnak az olyan energiaforrást nevezzük, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik. A jelenleg hasznosított legfontosabbak: nap-, szél-, geotermikus-, árapály energia, tengeri hullámzás, tengeri hőmérséklet különbség energiája, vízenergia, biomassza-energia, energiaerdő energiája.

A megújuló energiaforrások hasznosításának terjedésére számos tényező hat (Dr. Bai Attila és Zsuffa László et al., 2001 alapján):

Globálisan:

• A fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek az megújuló energiaforrások.
• A környezetvédelemi világszemlélet előtérbe kerülése.
• A termelési folyamatok során keletkező melléktermékek hasznosításának lehetősége.

Országos és regionális szinten:

• Az import energia felváltása, a külső piac által kevésbé befolyásolt energiapolitika.
• A környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés.
• Nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartása.
• Az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése.
• Munkanélküliség enyhítése.
• Helyi energiaforrások jobb kihasználása.
• Infrastruktúra fejlesztés.
• Vállalkozás fejlesztés.
• Az EU forrásainak megszerzése.

Vállalkozási és lakossági szinten:

• Az előállított (kvótákkal nem szabályozott) termékek széles körű hasznosítása.
• Az energiaköltségek csökkentése.
• A jövedelem és a gazdasági hatékonyság fokozása.

Ezen tényezőkkel szemben számos tényező hátrányosan
befolyásolja a terjedés folyamatát:

• Az igen magas beruházási költségek.
• Egyes fosszilis energiahordozók alacsony ára.
• Az alacsony energiasűrűség.
• Magas szállítási és tárolási költségek.
• A környezetvédelmi, makrogazdasági előnyök nem jutnak kellően érvényre a fogyasztói döntésekben és a támogatás-politikában.
• Az új eljárások bevezetésével járó szemléletváltozás nehézségei mind a fogyasztói, mind a döntéshozói szinten

Geotermikus energia

Hazánkban az elmúlt években az energiapolitika szerves részévé vált a megújuló energiaforrások használatának elősegítése. 1997. decemberében Magyarország is aláírta a Kiotóban megtartott COP-3 konferencián elfogadott üvegházi gázkibocsátás-korlátozási jegyzőkönyvet, melyben 6%-os szén-dioxid egyenérték kibocsátás-csökkenést vállaltunk a 2008-2012 közötti időszakra, az 1985-87-eshez képest.

Ezen üvegházgázok közé tartozik még a szén-dioxidon kívül a metán, a nitrogén-oxidok, valamint két freongáz. Ez a vállalás országunkra jogilag kötelező, be nem tartása büntethető.

A jelenlegi hasznosító technológiák még nem alkalmasak arra, hogy a megújuló energiahordozók teljes mértékben helyettesítsék a hagyományos energiaforrásokat, de igen nagymértékben csökkenthetik a felhasználási ütemüket, és a hasznosításukkal járó környezeti károkat.

Biogáz-erőmű

Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, hogy 2010-ig a megújuló energia-felhasználás jelenlegi (átlagos) 5,3%-os részarányát 12%-ra, a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 22,1%-ra kívánják növelni. Magyarországon a megújuló energia felhasználás az összenergia-felhasználáson belül mindössze 3,6%, amely jelentősen elmarad a gazdaságosan kiaknázható potenciáltól, és nemzetközi összehasonlításban is alacsony. Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tűzifa teszi ki. A geotermikus 10,3%-ot, a vízenergia 1,9%-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9%-ot, a hasznosított napenergia 0,15%-ot ad az összesbe. A szeméttelepi biogázból, a települési szennyvizekből nyert biogázból és a kommunális szemétégetésből 2,75% származik.

A Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány elkötelezett a fenntartható fejlődés feltételrendszerének kialakítása, erősítése mellett. A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ennek szellemében fontos szerepet szán tevékenységében a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos ismertek népszerűsítésének, a témával kapcsolatos rendezvények, programok szervezésének.