Kiállítás bemutató

  • Kastély épülete
  • Fenntartható fejlődés épülete
  • Biogazdálkodás
  • Kápolna
  • Vári közösségi park
  • Bio termelés

    Biotej Napjainkban már egyre többen keresik a megbízható minőségű, jó ízű és egészséges élelmiszereket. És egyre többen tudatosítják, hogy a biogazdaságokból, vagy az ökológiai gazdálkodásból származó ennivalók, zöldségek, gyümölcsök és húsételek egyaránt sokkal egészségesebbek, mint a nagyáruházak „ki tudja, honnan származó”, és „ki tudja, miképp előállított” termékei. Az élelmiszereken elvégzett vizsgálatokból egyértelműen az derül ki, hogy a bioélelmiszer erősíti az immunrendszert, illetve a konvencionális élelmiszer gyengíti az immunrendszerünket.

    Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a társadalom figyelmét felhívjuk az egészséges táplálkozás jelentőségére. Sajnálatos módon az ezzel kapcsolatos ismeretek nagyon alacsony szintűek, s a fogadókészség is igen csekély. Küldetése van minden olyan szervezetnek, mely az egészséges életmódhoz kapcsolódó biotermelés jelentőségét igyekszik megismertetni.

    A mezőgazdaságban a profitorientált, neoliberális gazdaságpolitika súlyos környezeti ártalmakhoz vezetett. Az iparszerű, nyílt termelési folyamatokban használt szintetikus anyagok szennyezték a talajt, felszíni és felszín alatti vizeket, a túlzott használat következtében csökkent a primer erőforrások teljesítőképessége, a szermaradványok veszélyeztették a fogyasztók egészségét. A biotermelés ezzel szemben egy teljesen új termelési próbálkozás, amelynek fő célja a hosszú távú környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóság. A biogazdálkodás nyugati gyakorlatában nem elsősorban a gazdasági haszon a mozgatórugó. A termelés legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, inputként nem használt szintetikus műtrágyákat, növényvédő szereket. A polikultúrális gazdaságok őshonos nem génmanipulált fajtákkal dolgoznak, fontos célkitűzés a talaj termékenységének megőrzése illetve javítása.

    Biogazdálkodás terményei
    Biogazdálkodás terményei

    A biomezőgazdaság terméke a káros szermaradványoktól mentes, remek ízű és zamatú, jól tárolható termés, melyet természetes úton feldolgozva, esetleg konzerválva egészséges, magas biológiai értékű élelem kerül a fogyasztó asztalára. A fejlett társadalmak fogyasztóiban jelentős értékváltás tanúi lehetünk, általános az egészség és környezetkockázat felértékelődése. Az utóbbi évtizedben az Európai Közösség országaiban az ökokompatibilis termékek állandó keresetnövekedését regisztrálhatjuk, még a mát jellemző mérsékelt gazdasági recesszióban is.

    A minősített biogazdálkodás ma már mindenütt a világban, így hazánkban is csak szigorú feltételek alapján folytatható a világszervezet (IFOAM) ajánlásai és az Európai Unió törvényei alapján. Ezzel igyekeznek kivédeni a felelős szervezetek a visszaélés lehetőségét. Csak olyan kertből vagy gazdaságból származó terméket lehet biotermékként értékesíteni, melyet a felelős ellenőrző szervezet minősít. A magyar Biokultúra Egyesület szabványa egyenértékű az európai normákkal, így a védjegyét viselő áruk mind a magyar, mind a külföldi vevők számára megfelelő garanciát nyújtanak.

    A biogazdálkodás a Föld csaknem valamennyi országában jelen van, 26 millió hektáron művelik világszerte, részesedése a mezőgazdasági területekből évről évre nő. Az ellenőrzött minőségű, vadon termő növényeket további 14,5 millió hektárról gyűjtik be. Piacuk a fő felvevőnek számító Európán és Észak-Amerikán kívül is szinte mindenütt terjeszkedik.

    Bio állattartás
    Bio állattartás

    Magyarországon a biotermelés kezdetei a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza. A magyar termelést a növénytermesztés túlsúlya jellemzi, 2004-ben a gazdaságok alig 10 százalékában volt ökológiai állattartás. Az 1998 óta működő méhészet azonban európai viszonylatban is jelentős, 169 méhész több mint 14 ezer méhcsaládot tart. Jelenleg Magyarországon 133 ezer hektáron, a mezőgazdasági terület 2,3 százalékán folyik biotermelés. Az ellenőrzött területek közel felén gyep, rét, legelő van, 21 százalékán gabonaféléket, 15 százalékán takarmánynövényeket, 6 százalékán pedig olajos növényeket termesztenek. Gyümölcs terem közel 2 ezer hektáron, a zöldségfélék is több mint ezer hektárt foglalnak el. A legutóbbi adatok szerint 1842 vállalkozás él ökológiai gazdálkodásból. Zömük (87 százalék) termelő, a már említett méhészeken kívül 160 vállalkozás feldolgozással, 67 kereskedelemmel, 5 importtal foglalkozik és 10 vadon termő növények begyűjtésére specializálódott.

    Magyarországon a biogazdálkodás jelenleg a két alföldi – Dél- és Észak-Alföld – régióban, valamint Észak-Magyarországon a legelterjedtebb.

    Biogazdálkodás terményei
    Biogazdálkodás terményei

    Biotermékre felvevőpiac már nálunk is van, egy bizonyos vásárlóréteg, ha kis arányban is, de megengedheti magának a termékek magasabb áron való megvásárlását. A nagy többség vásárlóereje azonban kicsi a termékek magasabb árához viszonyítva. A piac és üzlethálózat sincs megszervezve országos szinten, nincs szervezett értékesítés a helyi piacokon. A szervezett biotermék-értékesítéshez nemcsak jó minőségre van szükség, hanem állandó, ritmikus ellátásra és megfelelő árumennyiségre. Ehhez szükségeltetik a biotermelők összefogása, szövetkezése, legalább az értékesítés céljából.

    A biotermékek fogyasztása lendítheti tovább a hazai biotermelést. Ehhez azonban jelentős tudati változtatásokra van szükség. A szemléletváltás, az elfogyasztott élelmiszerekkel szembeni közömbösség, az ár alapján történő vásárlási szokások megváltoztatása nem kis feladat. A Körös- Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány alapítója maga is biotermelő. A Körös- Maros Biofarm Kft. Az EU legnagyobb létszámú bio-tehenészetében állítja elő a kiváló minőségű biotejet. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy az Alapítvány a Gyulavári Kastély Látogatóközpont létrehozásakor is egyik fő szempontjának tartotta a biotermékek megismertetésének, népszerűsítésének feladatát. A kiállítások között helyet kapott egy bio-termék bemutató terem, illetve az elképzelések között szerepel több rendezvény, konferencia, bio-üzem látogatás is. A Kastély jelentős szerepet tölthet be a Dél- Alföldön a biotermelés népszerűsítése, a biotermékek meg- és elismertetése terén.

    Bio kefír, Bio joghurt, Bio tejföl

    Bioélelmiszerek
    Bioélelmiszerek

    Ökológiai gazdálkodás

    Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés olyan formája, amely a rendelkezésre álló erőforrások természetes biológiai körforgalmán alapul. Természetes forrásokból biztosítja a talajerő utánpótlását, és megőrzi annak egyensúlyát. Optimális mértékben hasznosítja a gazdaságban keletkező anyagokat és forrásokat, mérsékelt mennyiségben használ fel vásárolt, vagy külső forrásból származó alapanyagokat, a gazdaság számára kielégítő jövedelemforrással szolgál, egészségkárosító hatása minimális. Biztonságos, nincs faunakárosító hatása, nem veszélyezteti az élővizeket és a környezetet. Szemléletének középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Célja: környezeti és gazdasági szempontból hosszú távon is fennmaradó, egyensúlyban lévő mezőgazdasági öko-rendszerek kialakítása. Az ökológiai gazdálkodás alapul veszi a termőhelyek, a termesztett fajták és tenyésztett fajok természetes adottságait; elutasítja a genetikailag módosított fajták használatát; támaszkodik a megújuló energiaforrásokra; vegyszert, szintetikus szereket nem, csupán biológiai eredetű növényvédő szereket alkalmaz; szigorúan ellenőrzött termelési folyamat jellemzi. Az ökogazdálkodás ezen elvek alkalmazásával állít elő egészséges, értékes, ízletes, és káros anyagoktól mentes, tiszta élelmiszert.

    A magyar szürke marha hazánk őshonos fajtája
    A magyar szürke marha hazánk őshonos fajtája

    Az ökológiai gazdálkodás szerepe persze nem csupán a minőségi élelmiszerek előállítása miatt jelentős, hanem a genetikailag módosított szervezetektől is mentes, táji értékekben gazdag térségek fenntartása és a helyi munkahelyteremtés szempontjából is kiemelten támogatandó.

    Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók fogékonyabbak és felkészültebbek az átlag, konvencionális gazdálkodást folytató gazdálkodóknál a természeti értékekkel kapcsolatos problémákra, feladatokra vonatkozóan. Az ökogazdák szemléletébe és gyakorlati tevékenységébe könnyebben illeszthetők a madár vagy más élőhely-, illetve tájvédelmi intézkedések, mint például a mezsgye vagy cserjesávok megőrzése; szegélyek, facsoportok kialakítása; odúkihelyezés és karbantartás; természetkímélő kaszálási és legeltetési módszerek alkalmazása stb.

    Biogazdálkodás Gyulaváriban
    Biogazdálkodás Gyulaváriban

    Az ökogazdák nem csak a termelésre koncentrálnak, hanem az értékesítés és a feldolgozás tekintetében is terveznek, gondolkodnak, tevékenykednek, ezzel a helyi közösségekben és piacokon is jobban megjelennek. Az ökológiai gazdálkodás a tájfenntartásban betöltött szerepe mellett, erősítheti a táji kötődést és segítheti a természeti értékek megismertetését is

    Az ökogazdálkodók összefogásra is fogékonyak. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ökológiai gazdálkodásban résztvevők saját érdekeiket is felismerve helyi, illetve országos összefogásokat alakítanak ki, annak érdekében, hogy tevékenységük biztonságát együttesen biztosítsák. A helyi és regionális együttműködések kiemelten fontosak, hiszen az adott táj (tájkép, tájszerkezet) és az ökológiai hálózat egyes elemeinek fenntartó fejlesztésében is részt vesznek azok a gazdálkodói csoportok, akik egy térségben összefogva egymással együttműködve, egymástól tanulva művelik, gondozzák a rájuk bízott területeket.

    Vagyis az ökogazdálkodás életforma, amely rendkívül fontos a fenntartható fejlődés elterjedéséhez és megerősödéséhez szükséges tudatformálás szempontjából. A Kastélyt felújító Körös- Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány céljai között is meghatározó szerepet játszik az ökogazdálkodás népszerűsítése, megismertetése. A Gyulavári Kastély kiállításai, programjai között ezért is, kap meghatározó szerepet ez a Magyarországon is egyre inkább elterjedő gazdálkodási forma.