Kiállítás bemutató

Fenntartható fejlődés épülete

Azaz a fenntartható fejlődés olyan társadalom kiépítését célozza meg, amely:

Megvédi és fejleszti környezetét

  • Hatékonyan és elővigyázatosan használja a természeti erőforrásokat
  • Újrahasznosítással minimalizálja a hulladéktermelést
  • Olyan szintre korlátozza a környezetszennyezést, amely nem károsítja a természeti rendszereket
  • Értékeli és védi a természet sokféleségét

Kielégíti a társadalmi szükségleteket

  • Emberi léptékűvé formálja a településeket
  • Értékeli és védi a sokféleséget, erősíti a helyi közösséget és kulturális identitást
  • Jól működő, tartós, tetszetős épületeket, szabad tereket hoz létre, s azokat tovább fejleszti
  • Biztonságos, tiszta és kellemes környezettel védi az emberi egészséget és kényelmet
  • Az egészségügyi ellátásban a megelőzésre és a gondoskodásra helyezi a hangsúlyt
  • Biztosítja az emberi élethez szükséges alapvető szolgáltatások megfizethetőségét
  • A lehetőségek szerint helyben elégíti ki a helyi szükségleteket
  • Biztosítja a szakértelem és a tudás elérhetőségét
  • A közösség minden csoportját képessé teszi a döntéshozatalban való részvételre, valamint a döntések társadalmi és közösségi hatásainak mérlegelésére

Támogatja a gazdaság eredményességét

  • Élénk helyi gazdaságot teremt, mely a környezet károsítása nélkül teszi elérhetővé a kielégítő és kifizetődő munkát
  • Értékeli a társadalmi tevékenységeket
  • Ösztönzi a közlekedési ártalmak minimalizálását
  • Mindenki számára megteremti a kultúra, a szabadidő és a pihenés könnyen hozzáférhető lehetőségeit

A fentiek alapján már érzékelhető, hogy miért is kapott meghatározó szerepet a Gyulavári Kastély Látogatóközpont tervezésekor a fenntartható fejlődés. Az ipari üzemek hiánya a térségben komoly gazdasági és társadalmi feszültségeket okozott és okoz ma is. Ugyanakkor azonban komoly esélyeket kínál a jövőre nézve. A kiváló állapotban megőrzött természeti értékek olyan lehetőséget kínálnak a jövőre nézve, melyet más térségek lakói csak óriási erőfeszítések árán teremthetnek meg.

Természetesen a fenntartható fejlődés megvalósításában döntő szerepe van a szemléletformálásnak, a fentiekben megfogalmazott elvek tudatosításának. Sikert csakis akkor lehet elérni ezen a területen, ha az itt élők azonosulnak a törekvésekkel. Erre, pedig csak akkor van esély, ha megértik, mi is a lényege és jelentősége a fenntartható fejlődésnek. Ezért kapott a Kastély kiállításai között egy egész épületet ez a témakör. Hangsúlyozottan azokkal a területekkel szeretnénk foglalkozni, melyek a legtöbb lehetőséget kínálják a régió lakóinak: ezért az ökogazdálkodás és az ökoturizmus kap kiemelkedő szerepet tevékenységünkben.

Távlati célkitűzéseink között megfogalmaztuk: a Gyulavári Kastély legyen egy olyan szellemi műhely, amely a fenntartható fejlődés megvalósításán dolgozó szervezetekkel együttműködve sokat tesz a Dél-Alföld fejlődéséért!

„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”   (Közös Jövőnk jelentés, 1987)

A fenti idézet szellemében célunk, hogy a látogatókkal megismertessük azokat a régi-új lehetőségeket, melyek alkalmazásával az emberiség hosszútávon is képes fenntartani életmódját, elkerülve természetes erőforrásainak (talaj, víz, levegő, ásványi anyagok, és az élővilág sokfélesége) visszafordíthatatlan elszennyeződését, illetve kimerülését. Ez az épület azért nagyon fontos része a kiállításnak, mert a Kastélyt üzemeltető Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány kiemelkedően fontos feladatának tekinti, hogy részt vegyen abban a felelősségteljes munkában, amely a fenntartható fejlődés megértéséhez és életformává válásához szükséges tudatformálást tűzte ki célul.

Tájhasználat

Ebben a teremben a látogatók képet kapnak a régió természeti adottságairól, a természeti környezet emberi munkával történő alakításáról, átalakításáról, illetve az itt élő emberek életét évszázadok óta meghatározó mezőgazdasági termelés termékeit feldolgozó ipar kezdeteiről, fejlődésének történetéről.

A kiállítás témakörei:

  • Fatörzs metszet (210×185 cm, 1826-tól induló évgyűrűk) zöld és piros számokkal, melyek jelzik a tájhasználat fordulópontjait (pl. a Fehér-Körös csatornát megszemlézi Ferenc József császár – 1857) és a főbb történeti eseményeket. Rövid szöveg és fotók a csigakerti fáról.
  • A tájegység gazdaságát a korábbi időszakban – és részben most is – meghatározó élelmiszeripar történetének bemutatása.
  • Archív metszetek, rajzok, festmények, fotók a táj produktumait feldolgozó iparról, pl. István malom és a sarkadi cukorgyár.
  • Talajtani összefoglaló, a táj alapvető talajtípusainak (öntés, réti, sziki, csernozjom) bemutatása.
  • Az árvédelmi rendszer keresztmetszeti bemutatója. A vízrendezés története képekben.

A terem közepén terepmodell található az alábbi témákkal:

  • Ártéri gazdálkodás bemutatása
  • Gátrendszerek bemutatása

Négy évszak-terem

Ez a terem arról a négy diorámáról kapta a nevét, melyek a térségre jellemző ártéri ligeterdők tavasz, nyár, ősz és tél évszakokban jellemző képét mutatja meg.

A Dél-Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Körösök völgye, amely az ország legnagyobb helyi értékként védett területe. Közel 70 kilométer hosszan kíséri a folyókat a hullámtér szélességében, létrehozva egy olyan speciális növényi társulást, amely máshol ebben a formában nem található meg. A látogató megismerkedhet a Körös-völgy legmagasabb szervezettségű és bonyolultságú növénytársulásaival, a lágy lombos és a kemény lombos ligeterdők főszereplőivel.

A kiállítás megismertet a legfontosabb fafajtákkal, ötletes módon a felismerhetőséget segítő „testközelbe” hozva a fajtákat. Terepasztalok segítségével mutatja be a fafeldolgozás munkálatait, az erdők hasznosításának lehetőségeit. Az erdészeti munkákhoz kapcsolódó kiállítási tárgyak kézzel fogható módon jelenítik meg a fa feldolgozásával kapcsolatos munka kemény, nehéz voltát.

Halászat-terem

A kiállítási tematikában nem véletlenül kap kiemelt helyet a halászat, hiszen a Dél- Alföld folyói hosszú évszázadokon keresztül látták el élelemmel a környék lakóit. A halászat az egyik legrégebbi emberei foglalatosság ezen a környéken. A teremben a régi metszetek segítenek felidézni az egyes korok módszereit, a halászok életét. A látogató megismerkedhet a térség víziállataival, kiemelten a növényevő és ragadozó halakkal. Az akváriumszerűen kialakított bemutató vitrinek bepillantást nyújtanak a vizek élővilágába, egy olyan világot tárnak közelről a közönség elé, melyet a valóságban sohasem láthatnak.

A közönség számára bemutatjuk a térség növényvilágát, kiemelten kezelve a vízinövényeket. Külön vitrinekben szemlélhetők meg a régió rovarvilágát, a vízimadarakat, valamint a térségben élő kis ragadozókat bemutató gyűjtemények. A preparált állatok a valósághoz megszólalásig hasonlóan hozzák testközelbe ezeket a ma már csak ritkán látható élőlényeket.

Pákásztanya

A kiállítás tervezőinek szándéka szerint az egyik legizgalmasabb eleme lehet a látnivalóknak az az egység, amelyik egy valóságos pákásztanya belsőt jelenít meg a Halászat teremben. A pákászok a vizes, mocsaras dél-alföldi táj jellegzetes figurái voltak évszázadokon keresztül, akik egészen a 19. század végéig növénygyűjtő-vadászó-halászó életmódot folytattak. A pákász és családja a mások által megközelíthetetlen mocsarakban nádból és földből készült kunyhóban lakott. Szigonnyal, vejszével, varsával halászott, de hurokkal, csapdáival megfogta a vízimadarakat is. Összegyűjtötték az ehető gyökereket, vadmadarak tojásait, piócát, teknősbékát.

A kiállítás részeként épült meg a pákásztanya a Fenntartható fejlődés épületében. A kunyhóban a látogatók megszemlélhetik azokat az eszközöket, melyek a régi pákászok mostoha körülmények közötti életét segítették.

Vadászat, vadászterem

A leghosszabb falon nagy diorámában a régió nagyemlőseit és vad madarait mutatjuk be. Külön tárlót kaptak a vadászati eszközök, a teljességre törekedve a kőbaltától a golyóspuskáig bezárólag. Sort kerítettünk a különböző csapdák kiállítására is. Terepasztalon mutatjuk be a vadászat és a vadgazdálkodás legfontosabb építményeit (magasles, etetők stb.). A falon körben trófeákat, valamint a vadászat történetének rövid leírásait, illetve válogatott vadászati életképek régi metszeteit jelenítjük meg.

Ökogazdálkodás

A társadalom igényei egy-egy tevékenységgel, termékkel kapcsolatban folyamatosan változnak. Ugyanakkor egyre több természeti erőforrásról derül ki, hogy emberi időmértékkel mérve is végesek.

A Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány egyik legfontosabb feladatának tekinti az ökogazdálkodás népszerűsítését, az egészséget nem károsító bio-termékek fogyasztásának növelését, az ehhez szükséges lakossági tudat- és szemléletváltás támogatását. Pontosan ezért kiemelten kívánjuk bemutatni a biogazdálkodás dél-alföldi lehetőségeit. A kiállítás része a biogazdálkodás ismertetése színes tablók és videoanyagok segítségével, az egészséges élelmiszertermelés bemutatása: korlátozott vegyszerhasználat, biológiai rendszerek alkalmazásával, biotermékek elkészítésének bemutatásával.

Összeállítottunk egy gyűjteményt a témával foglalkozó legjobb szakkönyvekből, amelyek az érdeklődő látogatók számára további információk forrását jelenthetik.