Bio termelés

Biotej Napjainkban már egyre többen keresik a megbízható minőségű, jó ízű és egészséges élelmiszereket. És egyre többen tudatosítják, hogy a biogazdaságokból, vagy az ökológiai gazdálkodásból származó ennivalók, zöldségek, gyümölcsök és húsételek egyaránt sokkal egészségesebbek, mint a nagyáruházak „ki tudja, honnan származó”, és „ki tudja, miképp előállított” termékei. Az élelmiszereken elvégzett vizsgálatokból egyértelműen az derül ki, hogy a bioélelmiszer erősíti az immunrendszert, illetve a konvencionális élelmiszer gyengíti az immunrendszerünket.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a társadalom figyelmét felhívjuk az egészséges táplálkozás jelentőségére. Sajnálatos módon az ezzel kapcsolatos ismeretek nagyon alacsony szintűek, s a fogadókészség is igen csekély. Küldetése van minden olyan szervezetnek, mely az egészséges életmódhoz kapcsolódó biotermelés jelentőségét igyekszik megismertetni.

A mezőgazdaságban a profitorientált, neoliberális gazdaságpolitika súlyos környezeti ártalmakhoz vezetett. Az iparszerű, nyílt termelési folyamatokban használt szintetikus anyagok szennyezték a talajt, felszíni és felszín alatti vizeket, a túlzott használat következtében csökkent a primer erőforrások teljesítőképessége, a szermaradványok veszélyeztették a fogyasztók egészségét. A biotermelés ezzel szemben egy teljesen új termelési próbálkozás, amelynek fő célja a hosszú távú környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóság. A biogazdálkodás nyugati gyakorlatában nem elsősorban a gazdasági haszon a mozgatórugó. A termelés legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, inputként nem használt szintetikus műtrágyákat, növényvédő szereket. A polikultúrális gazdaságok őshonos nem génmanipulált fajtákkal dolgoznak, fontos célkitűzés a talaj termékenységének megőrzése illetve javítása.

Biogazdálkodás terményei
Biogazdálkodás terményei

A biomezőgazdaság terméke a káros szermaradványoktól mentes, remek ízű és zamatú, jól tárolható termés, melyet természetes úton feldolgozva, esetleg konzerválva egészséges, magas biológiai értékű élelem kerül a fogyasztó asztalára. A fejlett társadalmak fogyasztóiban jelentős értékváltás tanúi lehetünk, általános az egészség és környezetkockázat felértékelődése. Az utóbbi évtizedben az Európai Közösség országaiban az ökokompatibilis termékek állandó keresetnövekedését regisztrálhatjuk, még a mát jellemző mérsékelt gazdasági recesszióban is.

A minősített biogazdálkodás ma már mindenütt a világban, így hazánkban is csak szigorú feltételek alapján folytatható a világszervezet (IFOAM) ajánlásai és az Európai Unió törvényei alapján. Ezzel igyekeznek kivédeni a felelős szervezetek a visszaélés lehetőségét. Csak olyan kertből vagy gazdaságból származó terméket lehet biotermékként értékesíteni, melyet a felelős ellenőrző szervezet minősít. A magyar Biokultúra Egyesület szabványa egyenértékű az európai normákkal, így a védjegyét viselő áruk mind a magyar, mind a külföldi vevők számára megfelelő garanciát nyújtanak.

A biogazdálkodás a Föld csaknem valamennyi országában jelen van, 26 millió hektáron művelik világszerte, részesedése a mezőgazdasági területekből évről évre nő. Az ellenőrzött minőségű, vadon termő növényeket további 14,5 millió hektárról gyűjtik be. Piacuk a fő felvevőnek számító Európán és Észak-Amerikán kívül is szinte mindenütt terjeszkedik.

Bio állattartás
Bio állattartás

Magyarországon a biotermelés kezdetei a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza. A magyar termelést a növénytermesztés túlsúlya jellemzi, 2004-ben a gazdaságok alig 10 százalékában volt ökológiai állattartás. Az 1998 óta működő méhészet azonban európai viszonylatban is jelentős, 169 méhész több mint 14 ezer méhcsaládot tart. Jelenleg Magyarországon 133 ezer hektáron, a mezőgazdasági terület 2,3 százalékán folyik biotermelés. Az ellenőrzött területek közel felén gyep, rét, legelő van, 21 százalékán gabonaféléket, 15 százalékán takarmánynövényeket, 6 százalékán pedig olajos növényeket termesztenek. Gyümölcs terem közel 2 ezer hektáron, a zöldségfélék is több mint ezer hektárt foglalnak el. A legutóbbi adatok szerint 1842 vállalkozás él ökológiai gazdálkodásból. Zömük (87 százalék) termelő, a már említett méhészeken kívül 160 vállalkozás feldolgozással, 67 kereskedelemmel, 5 importtal foglalkozik és 10 vadon termő növények begyűjtésére specializálódott.

Magyarországon a biogazdálkodás jelenleg a két alföldi – Dél- és Észak-Alföld – régióban, valamint Észak-Magyarországon a legelterjedtebb.

Biogazdálkodás terményei
Biogazdálkodás terményei

Biotermékre felvevőpiac már nálunk is van, egy bizonyos vásárlóréteg, ha kis arányban is, de megengedheti magának a termékek magasabb áron való megvásárlását. A nagy többség vásárlóereje azonban kicsi a termékek magasabb árához viszonyítva. A piac és üzlethálózat sincs megszervezve országos szinten, nincs szervezett értékesítés a helyi piacokon. A szervezett biotermék-értékesítéshez nemcsak jó minőségre van szükség, hanem állandó, ritmikus ellátásra és megfelelő árumennyiségre. Ehhez szükségeltetik a biotermelők összefogása, szövetkezése, legalább az értékesítés céljából.

A biotermékek fogyasztása lendítheti tovább a hazai biotermelést. Ehhez azonban jelentős tudati változtatásokra van szükség. A szemléletváltás, az elfogyasztott élelmiszerekkel szembeni közömbösség, az ár alapján történő vásárlási szokások megváltoztatása nem kis feladat. A Körös- Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány alapítója maga is biotermelő. A Körös- Maros Biofarm Kft. Az EU legnagyobb létszámú bio-tehenészetében állítja elő a kiváló minőségű biotejet. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy az Alapítvány a Gyulavári Kastély Látogatóközpont létrehozásakor is egyik fő szempontjának tartotta a biotermékek megismertetésének, népszerűsítésének feladatát. A kiállítások között helyet kapott egy bio-termék bemutató terem, illetve az elképzelések között szerepel több rendezvény, konferencia, bio-üzem látogatás is. A Kastély jelentős szerepet tölthet be a Dél- Alföldön a biotermelés népszerűsítése, a biotermékek meg- és elismertetése terén.

Bio kefír, Bio joghurt, Bio tejföl