Az ökogazdálkodásról

Bioélelmiszerek
Bioélelmiszerek

Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés olyan formája, amely a rendelkezésre álló erőforrások természetes biológiai körforgalmán alapul. Természetes forrásokból biztosítja a talajerő utánpótlását, és megőrzi annak egyensúlyát. Optimális mértékben hasznosítja a gazdaságban keletkező anyagokat és forrásokat, mérsékelt mennyiségben használ fel vásárolt, vagy külső forrásból származó alapanyagokat, a gazdaság számára kielégítő jövedelemforrással szolgál, egészségkárosító hatása minimális. Biztonságos, nincs faunakárosító hatása, nem veszélyezteti az élővizeket és a környezetet. Szemléletének középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Célja: környezeti és gazdasági szempontból hosszú távon is fennmaradó, egyensúlyban lévő mezőgazdasági öko-rendszerek kialakítása. Az ökológiai gazdálkodás alapul veszi a termőhelyek, a termesztett fajták és tenyésztett fajok természetes adottságait; elutasítja a genetikailag módosított fajták használatát; támaszkodik a megújuló energiaforrásokra; vegyszert, szintetikus szereket nem, csupán biológiai eredetű növényvédő szereket alkalmaz; szigorúan ellenőrzött termelési folyamat jellemzi. Az ökogazdálkodás ezen elvek alkalmazásával állít elő egészséges, értékes, ízletes, és káros anyagoktól mentes, tiszta élelmiszert.

A magyar szürke marha hazánk őshonos fajtája
A magyar szürke marha hazánk őshonos fajtája

Az ökológiai gazdálkodás szerepe persze nem csupán a minőségi élelmiszerek előállítása miatt jelentős, hanem a genetikailag módosított szervezetektől is mentes, táji értékekben gazdag térségek fenntartása és a helyi munkahelyteremtés szempontjából is kiemelten támogatandó.

Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók fogékonyabbak és felkészültebbek az átlag, konvencionális gazdálkodást folytató gazdálkodóknál a természeti értékekkel kapcsolatos problémákra, feladatokra vonatkozóan. Az ökogazdák szemléletébe és gyakorlati tevékenységébe könnyebben illeszthetők a madár vagy más élőhely-, illetve tájvédelmi intézkedések, mint például a mezsgye vagy cserjesávok megőrzése; szegélyek, facsoportok kialakítása; odúkihelyezés és karbantartás; természetkímélő kaszálási és legeltetési módszerek alkalmazása stb.

Biogazdálkodás Gyulaváriban
Biogazdálkodás Gyulaváriban

Az ökogazdák nem csak a termelésre koncentrálnak, hanem az értékesítés és a feldolgozás tekintetében is terveznek, gondolkodnak, tevékenykednek, ezzel a helyi közösségekben és piacokon is jobban megjelennek. Az ökológiai gazdálkodás a tájfenntartásban betöltött szerepe mellett, erősítheti a táji kötődést és segítheti a természeti értékek megismertetését is

Az ökogazdálkodók összefogásra is fogékonyak. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ökológiai gazdálkodásban résztvevők saját érdekeiket is felismerve helyi, illetve országos összefogásokat alakítanak ki, annak érdekében, hogy tevékenységük biztonságát együttesen biztosítsák. A helyi és regionális együttműködések kiemelten fontosak, hiszen az adott táj (tájkép, tájszerkezet) és az ökológiai hálózat egyes elemeinek fenntartó fejlesztésében is részt vesznek azok a gazdálkodói csoportok, akik egy térségben összefogva egymással együttműködve, egymástól tanulva művelik, gondozzák a rájuk bízott területeket.

Vagyis az ökogazdálkodás életforma, amely rendkívül fontos a fenntartható fejlődés elterjedéséhez és megerősödéséhez szükséges tudatformálás szempontjából. A Kastélyt felújító Körös- Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány céljai között is meghatározó szerepet játszik az ökogazdálkodás népszerűsítése, megismertetése. A Gyulavári Kastély kiállításai, programjai között ezért is, kap meghatározó szerepet ez a Magyarországon is egyre inkább elterjedő gazdálkodási forma.